Erdős Hanna többszörös olimpiai aranyérmes cukrász

2016 októberében is aranyéremmel zárta az Olimpiát Erdős Hanna Németországban. Korábban az újságomban már megjelent ez a cikk a többszörös olimpiai aranyérmes cukrászról, azonban bízom benne, hogy hamarosan frissebb képekkel is kiegészül a cikk.

Erdős Hanna cukrászolimpikon nemrégiben részesült Miniszteri kitüntetésben. Hanna cukrászként szinte mindent elért, amelyre mások egy egész életen át készülnek, ráadásul valójában nem is cukrászként, hanem vegyészként dolgozik a mindennapokon. Ismerjétek meg őt, aki egy igazi cukrásztehetség. Kitartása és eredményei irígylésreméltóak.

Vegyészként végeztél, s ebben a szakmában is dolgozol. Hogyan jött a szerelem a cukrászat iránt?

1994-ban végeztem mint vegyész, majd ezután elvégeztem egy vállalkozói tanfolyamot. Itt a vizsgadolgozatom egy étterem üzleti terve volt. Ekkor jó mélyre beleástam magam a vendéglátásba. Ekkor azt mondtam hogy cukrász és szakács szeretnék lenni.  1995 szeptemberében kezdtem a cukrász szakmát Gyulán a Göndöcs Benedek Középiskolában. 1997-ben végeztem mint cukrász, majd 1999-ben mint szakács.

A családod hogyan fogadta a párhuzamos szakmát?

Eleinte nem volt jelen mindkettő párhuzamosan az életemben. A vegyészetet pár évre félretettem. Dolgoztam cukrászként is meg szakácsként is. De az anyagiak és a versenyzés miatt visszatértem a vegyészethez. Azóta (2005) a vegyészet a megélhetésem, a cukrászat a MINDEN. A család ezt elfogadja, nekik ez természetes.

 

Cukrászként szinte mindent elértél, amit csak lehet, de biztos vagyok benne, hogy van olyan eredményed, díjad amelyre különösen büszke vagy. Melyik ez?

16 éve versenyzem, minden díjnak, éremnek, kitüntetésnek története van, de a legbüszkébb a három olimpiai aranyérmemre vagyok. Ebből is az utolsó kettőre, amit 2012-ben kaptam. (A magyar versenyzők összesen nágy aranyérmet kaptak, ebből kettő nálam van)

A tragant munkákra szakosodtál. Lenne egyéb anyag, amit a jövőbe kipróbálnál, vagy szeretnél a tragant-alkotásokon keresztül még több elismerést elérni, még több lehetőséget kihasználni?

A tragant egy nehéz, de nagyon hálás anyag . Továbbra is a traganttal fogok versenyezni. 16 év alatt már jól kiismertem az anyagot, engedelmeskedik nekem. Nemzetközi versenyen is viszonylag kevesen dolgoznak vele (nem úgy mint a csokival vagy a karamellel). Sok idő lenne egy másik anyagot ilyen szinten kezelni. És ami nekem nagyon fontos, ezek a tárgyak megmaradnak a verseny után, kiállításokra járok velük, és van egy állandó kiállításom is ahol ezek évekig megmaradnak és bárki megnézheti.

Az Erfurti Szakácsolimpián bemutatott alkotásaid egyszerűen fantasztikusak. A Corvin Szarvserleg meseszép, a Herendi váza fenomenális, összeségében a bemutatott alkotások tálalása, a koncepció zseniális. Mennyi ideig készülsz egy ekkora megmérettetésre?

Hónapokig. Az alapötlet 1,5-2 évvel korábban megszületik, általában a párom fejében, azután ezt a tervet finomítjuk, alakítjuk. Ezután jön az engedélyeztetési eljárás (pl. Herenddel, vagy pl. Esztergomi Főszékesegyházi Kincstárral) abban az esetben ha egy adott tárgyat akarunk lemásolni, pl. a Herendi minta védjegyes. Ez kb. 8-10 hónappal a verseny előtt. Majd jön a szponzorok keresése, díszlet megtervezése, elkészítése. Majd kb. 4-5 hónappal a verseny előtt kezdjük a cukortárgyak elkészítését (munkahely, család, háztartás, és egy hatalmas kert mellett).

Eleve mennyi időre van szükséged ahhoz, hogy kitaláld a fő témát, hiszen talán a megfelelő ötlet megszületése még nehezebb feladat, mint a megalkotás hónapjai.

A fő témához elég egy jó pillanat és a párom fejében megszületik, aztán ezt finomítjuk, illetve készítjük el. Nekünk a megalkotás a munkák elkészítése a legnehezebb , és az időnket megfelelően beosztani.

Azért beszélek mindig többes számban, mert a párom maximálisan segíti a munkámat.

Miután megvan a téma, hosszas kutatómunkát végzel, s ezután kezdesz neki az alkotásnak. Az Erfurti Olimpiára hány napra volt szükséged, hogy elkészüljön minden bemutatásra szánt remekmű?

A kutatómunka nekem nagyon fontos. Ha nem tudok mindent az adott tárgyról (pl. Corvin Szarvserleg) akkor nem lesz hiteles a cukor másolatom.

Pontosan nem tudom hány napba telt. A 2012-es erfurti olimpiára az első terv másfél évvel korábban született meg, ezt finomítottuk. A konkrét előkészületeket  márciusban kezdtük (Itt is volt engedélyeztetés három tárgyra), az első cukordarabot július elején készítettük el. Ezután megállás nélkül dolgoztunk az utazás napjáig, október 6-áig.

Hogyan képzeljünk el téged ebben az időszakban? Dolgozol, mint minden rendes ember, majd a szabadidődben, éjszaka, szabadnapokon készülsz folyamatosan? Vagy vannak pihenőnapjaid, amikor megállsz egy pillanatra, átgondolod hol tartasz, mi áll még előtted, kikapcsolódsz a kertben kicsit?

Amikor már a cukortárgyakat készítjük (verseny előtt 3-4-5 hónappal) akkor a nappalink átalakul műhellyé (70 m2-es lakásban készülök a versenyekre és ebben is élünk). Fontossági sorrendet kell felállítani a szabadidőnk beosztására. 1-2 hónappal a verseny előtt már a munkahely mellett csak a versennyel foglalkozom, háztartás csak minimális van (az ebédet hordjuk) a párom műveli a kertet én csak egyet sétálok a portán, kicsit játszom a vizslánkkal és a macskánkkal. Verseny előtt 3 héttel szabadságon szoktam lenni ekkor már napi 20 órában csak a versenyfelkészülés van.

A családod hogyan viszonyul a versenyeidhez, főként a felkészüléshez? Vagy mára már az életetek természetes része ez is?

Mi a párommal ketten élünk és így rendeztük be az életünket. Mi 9 éve vagyunk együtt, engem már így kapott. Tudta, hogy a versenyzés az életem, ennek tudatában alakítottuk ki a közös életünket.

Amikor bemutatkozol egy ismeretlennek hogyan említed magad? Erdős Hanna vegyész, vagy Erdős Hanna cukrász?

Csak simán Erdős Hanna, de ha szükséges a szakma megnevezése akkor természetesen cukrász.

Nemrégiben miniszteri kitüntetésben is részesültél. Egyszerűen páratlan teljesítmény, hiszen sok cukrász sem éri el mindazt, amit te eddig, ráadásul neked ez a másod-szakmád. Hogyan viszonyul hozzád a szakma Magyarországon? Elismernek, büszkék, vagy szembesülsz néha kevés ellenérzéssel is, ami feléd irányul?

Eléggé megosztom a szakmát, nem kevés ellenérzéssel szoktam találkozni. Mert nem a cukrász szakmában dolgozom, de mint említettem ennek anyagi okai vannak. Ha cukrászként dolgoznék, nem tudnám anyagilag fedezni a versenyeimet, és nem tudnék rendesen felkészülni a versenyekre sem. Jelenlegi munkahelyemen kiszámítható a munkaidőm, ami nagyon fontos.

 

A másik a tipikus emberi tulajdonság az irígység. Ennek az az oka, hogy nem a szakmában dolgozom és világversenyekről jobb eredményekkel jövök haza mint aki a szakmában van.